Hazánkban a veszettség ellen kötelező oltatni a kutyákat.
Az első oltást 3 hónapos kor körül, a másodikat fél éven belül kell beadni egy vizsgálat során.
(Tehát 9 hónapos korig kétszer szükséges vakcináztatni ellene.)
Ezt követően évente egyszer kell ismételni az oltást az állat teljes életén át.
Bár a korszerű vakcinák akár 3 évig tartó immunitást is biztosítanak, a jogalkotó helyesen rendelkezett az évenkénti ismétlésről.
Ez különösen indokolt, mivel a volt Jugoszlávia, illetve Románia és Ukrajna területei területei a mai napig komoly fertőzési rizikót jelentenek számunkra.
Macskáknál a következő betegségek ellen elérhető hatékony védelem:
macskanátha vírusok,
panleucopenia vírus,
chlamydiák,
FeLV,
FIV,
FIP.
A féregtelenítés náluk ugyanolyan fontos, mint a kutyáknál –
a kölyök 3 hetes korától kezdve, majd rendszeresen, egész életen át szükséges elvégezni.
A modern kutya- és macskavakcinák évenkénti beadatása sok bosszúságtól és aggódástól kímélheti meg a gazdikat.
Kutyáknál kiváló, hosszú távú védettség érhető el a
parvovírusos bélgyulladás,
szopornyica,
és fertőző májgyulladás ellen.
Valamivel rövidebb ideig tartó védettséget biztosítanak a leptospirák és a kennelköhögés kórokozói ellen.
A megfelelő időben, megfelelő ismétléssel beadott oltások biztosítják a leghatékonyabb védelmet, de ez csak egészséges immunrendszer mellett működik megfelelően.
A velünk társállatként együtt élő kutya, macska élete sokkal védettebb, mint a vadon élő állatoké.
(Persze az ő kihívásaik sem kevesebbek, csak mások.)
Ugyanakkor többségüknek nem kell ádázan napi szinten megküzdeniük az eleségért, a biztonságos fekhelyért…
De ez nem változtatott az ivarzási ciklusukon: ha lehetőségük van, szaporodnak.
Ugyanakkor, ha mindez kontrollálatlanul történik – kész katasztrófa!
A felelős állattartás egyik fontos eleme a kóbor állatok számának visszaszorítása.
Ennek alapköve, ha nincs lehetőség a szaporodásra.
Ebben kulcstényező az ivartalanítás.
Akkor? Ivartalanítás.
A legbiztonságosabb, legegészségesebb, és a legkevésbé rizikós megoldása a problémának – lehetőleg a pubertás körüli időben.
A hím kutya-macska ivartalanításához sokszor főleg a férfiak fűznek furcsa érzelmi szálakat,
pedig ezt az „együttérző humanizálást” az állatok érdekében el kell felejteni!
Káros azt a frusztrációt fenntartani, hogy a hímek pároznának a megfelelő időben,
erre még sincs lehetőségük.
Ha viszont szabadjára engedjük őket, akkor minden felelőtlen tulajdonos gondoljon arra,
mit tenne, ha az ő kanja által „gyártott” összes kölyköt az ő lakásába pakolnák be a „károsultak”.
Ez egyáltalán nem tréfa!
Az utcák így lesznek tele kóbor állattal, ami mind rájuk, mind ránk nézve komoly teher.
Így is van bőven befogadható, gazdára váró állat a menhelyeken – ezeken segítsünk, ne gyarapítsuk a számukat!
Ha a nőstényeket ivartalanítjuk, azzal az adott család túlszaporodását gátoljuk meg.
Ha egy hímivarú kutyát vagy macskát ivartalanítunk, azzal nagyszámú nemkívánatos utód megszületését akadályozzuk meg rövid idő alatt.
Egészséges fiatal hím állatoknál ez az egyszerűbb műtétek közé tartozik,
de mivel altatni kell, mindig fennáll a komplikáció lehetősége.
Ezért a gazdának olyan rendelőt érdemes választania,
ahol szakmailag a legmagasabb színvonalon járnak el,
megfelelő altatási módszert és műtéti technikát alkalmazva.
Fiatal, egészséges nőstényeknél a beavatkozás közepes nehézségű hasi műtét.
Itt a sebészi jártasság segít elkerülni a korai vagy későbbi komplikációkat
(pl. vizeletürítési zavar, ami évekkel a műtét után is jelentkezhet).
Idősebb, beteg, vagy fejlődési rendellenességgel született állatoknál
(pl. rejtett here) a műtét már nehezebb,
és az altatási rizikó is magasabb.
A genetikai hibák miatt más rejtett problémák is jelen lehetnek,
ami tovább növeli a kockázatot.
Ha pedig már beteg az állat (pl. gennyes méhgyulladás, daganat az ivarszervekben),
a beavatkozás még nagyobb kihívást jelent.
Ezért a fiatal, egészséges állapot a műtét legoptimálisabb ideje.
Ez segít sok későbbi betegséget elkerülni, például:
a gennyes méhgyulladás (idős, nem ivartalanított nőstények 40–50%-ában várható) esélye gyakorlatilag nullára csökken,
az emlődaganatok esélye a századára mérséklődik, ha a beavatkozás pubertáskor körül történik.
Ha ehhez hozzávesszük a gazda nyugalmát az ivarzási időszakokban
és az állat semleges viselkedését más fajtársakkal,
az már valóban főnyeremény.
Elhízik:
Igaz, hogy a műtét után az energiaszükséglet 25–30%-kal csökken,
ezért erre figyelni kell.
De a hűtőszekrényt sosem a kutya nyitja ki –
az elhízásért szinte mindig a gazda felel!
Megváltozik a viselkedése:
Ez nem igaz. Sok állat a műtét után is játékos, kiegyensúlyozott marad.
Természetesen, ha elhízik, kevésbé lesz aktív.
Hormonzavaros lesz:
Előfordulhat, de ez nagyon ritka (ezrelékes),
és többnyire jól kezelhető.
A műtéti komplikációk száma azonban sokkal nagyobb,
ha nem megfelelő technikával végzik.
Ezért elengedhetetlen a megbízható, tapasztalt szakember kiválasztása.
Kevés Gazda gondolja, hogy kedvence „kissé bűzös lehelete” a családra nézve is komoly veszélyforrás lehet.
A fogkő a fogíny mentén és a fogzománcon maradt lepedékből alakul ki.
Az íny enyhe kipirulásától egészen súlyos gyulladásig fajulhat a folyamat, ami a fogmeder pusztulásához és a fogak kihullásához vezethet.
Ez a krónikus gyulladás állandó fertőzési gócot jelent a szervezetben, ami az immunrendszert folyamatosan terheli, és akár szív-, vese-, hasnyálmirigy- vagy idegrendszeri gyulladásokat is okozhat.
A legrosszabb esetben szepszis is kialakulhat, mivel a kórokozók a véráramba juthatnak.
Még nagyobb kockázatot jelent, hogy az állat kilehelt levegője is tele lehet baktériumokkal, amelyeket a család belélegez.
Ez az állandó baktériumterhelés az emberek immunrendszerét is gyengítheti, és hozzájárulhat allergiákhoz, visszatérő fertőzésekhez vagy krónikus betegségekhez.
A kutyák és macskák kezeletlen fogköve így nemcsak esztétikai, hanem egészségügyi probléma is – mind a kedvenc, mind a család számára.
védőoltások: kutya, macska, nyúl, vadászgörény
külső, belső élősködők elleni védekezés az állat egész élete során
örökletes eredetű betegségek szűrővizsgálatai – igazolással
szemészeti szűrővizsgálatok
pl. CEA 6-8 hetes életkorban, diszplázia szűrés pl. könyök előszűrés 4-4,5 hónapos korban, térdkalács ficam,
cauda equina, compressziós szindróma szűrés, csípőízületi, vállízületi, könyökízületi diszplázia szűrés – hivatalos MKOE minősítéssel légcső hipoplázia szűrése
brachicephal szindróma szűrése, műtéti kezelése
szívférgesség szűrése 6,5-7 hónapos életkortól, prevenciója a születés utáni 6 hetes kortól
időskori betegség megelőző vizsgálatai
fogkövesség szűrése és kezelése
cardiologiai szűrővizsgálatok
macska, kutya fertőző betegségeinek szűrése diagnosztikai teszttel
A Dirofilaria immitis és Dirofilaria repens szúnyogok által terjesztett, 20–40 cm hosszú férgek, amelyek a tüdőartériákban, illetve a bőralatti és lágyszövetekben élősködnek akár 7–8 évig.
A Dirofilaria immitis és Dirofilaria repens szúnyogok által terjesztett, 20–40 cm hosszú férgek, amelyek a tüdőartériákban, illetve a bőralatti és lágyszövetekben élősködnek akár 7–8 évig. Zoonózisnak számítanak, tehát emberre is veszélyesek.
A szívférgek roncsolják a tüdőartériák és a szívbelhártya falát, ezáltal szívelégtelenséget okozhatnak.
A bőrférgek lárvái vándorolhatnak a bőralatti kötőszövetben, sőt bejuthatnak az ízületekbe vagy a szemgolyóba is.
A felnőtt férgek a vérpályába microfilariákat („bébi férgeket”) ürítenek, amelyek akár 3 évig is elélnek.
Ezeket a szúnyogok csípés során felveszik, majd egy újabb csípéssel egy másik állatba juttatják,
ahol a lárvák 6–8 hónap alatt fejlődnek ki kifejlett férgekké.
A fertőzés ellen csak a kettős védekezés hatékony: egyrészt a szúnyogok távoltartása, másrészt annak megakadályozása, hogy a bejutott lárvák kifejlődjenek.
Ehhez megbízható készítmények állnak rendelkezésre, amelyeket 28 naponta kell alkalmazni megelőzésként.
A fertőzés ellen csak a kettős védekezés hatékony: egyrészt a szúnyogok távoltartása, másrészt annak megakadályozása, hogy a bejutott lárvák kifejlődjenek.
Ehhez megbízható készítmények állnak rendelkezésre, amelyeket 28 naponta kell alkalmazni megelőzésként.
Rendelőintézetünk felmérései (több ezer teszt alapján) szerint a környékünkön a fertőzöttség meghaladja a 10%-ot, ami rendkívül magas arány.
A kezelés összetett, költséges és kockázatos, ezért csak felkészült állatorvosi intézményben javasolt elvégezni, a Gazda együttműködése mellett.
Az elmúlt ~ 12 évben ~ 6-700 kutyát sikerült meggyógyítanunk és fertőzésmentessé tennünk.
Mindez azonban csak a probléma kezdetét jelzi, ezért fontos,
hogy komolyan vegyük a megelőzést, hiszen a szívférgesség nemcsak kedvenceinket, hanem az embert is veszélyeztetheti.
A weboldal a Demján Sándor Program keretében és támogatásával valósult meg.
Nyitvatartás: Hétfőtől – péntekig 11:00 – 17:00
Dr. Rengei Antal: 06-20-9217-737
Dr. Szalay János: 06-30-9532-698
Dr. Perényi László: 06-30-1956-960
Dr. Komáromi Richárd: 06-62-543-855
A weboldal a Demján Sándor Program keretében és támogatásával valósult meg.
© 2025 Kisállat-Ambulancia Kft. Minden jog fenntartva.
A legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében olyan technológiákat használunk, mint például a sütik (cookie-k), hogy eszközinformációkat tároljunk és/vagy érjünk el. Ezen technológiákhoz való hozzájárulás lehetővé teszi számunkra olyan adatok feldolgozását ezen az oldalon, mint a böngészési szokások vagy az egyedi azonosítók. A hozzájárulás elmaradása vagy visszavonása hátrányosan befolyásolhat bizonyos funkciókat és jellemzőket.